Internetes böngészők segítségével érik el a legtöbben az internetet. Ezek az internetes böngészők olyan szoftverek, amik a számítógépen (vagy mobiltelefonon futnak). Segítségükkel a távoli szervereken lévő információk elérhetőek, és a távoli kiszolgálókon futó szolgáltatások is használhatóak. Az internetes böngészők piaca mára leszűkült, köszönhetően annak, hogy a weboldalak egyre bonyolultabb technológiákat támogatnak, amik működtetése komplex programozást igényel. Az internet sebességének méréséről ebben a cikkben írtunk.
Internetes böngészők a kezdetek kezdetén
Az internetes böngészők ősatyja a Netscape szoftvercsalád volt. Ez a szoftver volt az első elterjedt webböngésző, amelyet széles körben használtak. Első verziói a Windows 3.1 éra idején jelentek meg. Később – a Windows 95 érkezésével – az operációs rendszer is kapott egy beépített böngészőt, ez volt a Microsoft Internet Explorer. Kezdetben ezek a böngészők nagyon instabilak voltak, 2-3 weboldal megtekintését követően gyakran összeomlottak. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a technológiai feltételek is mások voltak, az emberek nem rendelkeztek folyamatos internetkapcsolattal.
A Firefox megjelenése
Az első igazán sikeres alternatíva az Internet Explorerrel szemben a Firefox volt. Ez a böngésző vezette be a lapfüleken történő böngészést – azt, hogy középső gombbal új lapfülre lehessen linkeket megnyitni. A sebessége és stabilitása szintén többszöröse volt az Explorernek, ezért szépen lassan elkezdte elvenni a piaci részesedését. A Firefox lendületlenül fejlődött, és kiszorította a többi alternatív böngészőt is, például az Operát. A Firefox fejlődése aztán nem várt irányokat vett. Egy évtizeden át nem tudták megoldani, hogy a böngésző több processzormagot is ki tudjon használni. A kezelőfelületet valódi programnyelv helyett javascriptben scriptelték össze, ami miatt sok gépen nagyon lassú.
Chrome
Miután a Firefoxot fejlesztő Mozilla képtelen volt úrrá lenni a hibákon, a Google saját böngésző fejlesztését jelentette be. Ez lett a Chrome, amely első változatai elég gyengére sikerültek, később viszont sikerül a sebességgel és stabilitással kapcsolatos problémákat orvosolni. Ez a böngésző már minden lapfület külön processzként futtatott, így a böngésző képes volt kihasználni a számítógép processzorait. Jól megírt grafikus felülete révén sikerült a felhasználó felület, könyvjelzők, előzmények működését is jól megoldani, hogy azok ne lassuljanak be.
Chromium
A Chromium a Chrome alternatív változata, amelyből a közösség kivette a Google szolgáltatásait. A chromium nyílt forráskódú, elsősorban Linuxra optimalizálták, de később Windowsos változatot is kiadtak belőle. Gyorsabb és stabilabb, mint a Chrome, nem igényel Google Accountot a használata, és a Google csak korlátozott felügyeletet képes gyakorolni rajta. A Chromium volt az első böngésző, amely stabil 64 bites változatot tudott elkészíteni. A chromium nagyon jól testre szabható, beállítható például az, hogy hány processzormagot használjon maximum, és könnyedén kezelhetők az előzmények és a könyvjelzők is.
Egyebek
A Chromium megjelenésével gomba módon szaporodtak el más alternatív böngészők is. Visszatért az Opera, amely immáron a Chromium motorját használja. A Yandex böngésző szintén népszerű, ez szintén egy Chromium alapú megoldás. Az Internet Explorer időközben visszaszorult. Androidon szintén a Google megoldásai dominálnak, hisz a telefonra ez alapból is fel van telepítve.
A helyzet
Jelenleg a Microsoft Internet Explorer részesedése elég alacsony annak ellenére, hogy minden Windows operációs rendszerben alaptartozék. A Chrome/Chromium páros piaci részesedése a legmagasabb, a Firefox részesedése 10% körül van. Hogy a Microsoft valamelyest megpróbálja megfordítani a helyzetet, egy új böngészőt adott ki, amit Edge névre keresztelt. A szoftver nem volt képes változtatni a helyzeten, és 5% körüli piaci részesedésével nem volt képes a nagyok mellett labdába rúgni. A következő évtizedet valószínűleg a Google megoldásai fogják dominálni.
