Linux parancsok kiadásával vezérelhetjük a Linux alapú rendszert. A Linux parancsok valójában a legtöbb Unix-szerű rendszeren megegyeznek. Ezek hasonlítanak a DOS-ra. A Linux parancsokat is egy hasonló parancsértelmezőbe kell begépelni, és futtatásuk az enter gomb megnyomásával indul. A Linux parancsok kiadásánál egy nagy különbség van a Windowshoz képest: Windows alatt a könyvtárakat \ (visszaper) karakterrel választod el. Linux alatt viszont / (normál perjel) az elválasztó jel.

 

linux parancsok melyik mit jelent

 

Dos-szerű Linux parancsok

A Dos parancsok Linux megfelelői szinte ugyanazok. A Linuxban a parancsértelmezőt Konsole vagy Terminál kulcsszó alatt érjük el. Amennyiben a grafikus felület elindulása valamiért meghiúsul (vagy nincs is feltelepítve), szintén a Linux parancsértelmezője indul el. A Linux parancsok alapvetően megegyeznek a DOS parancsokkal.

Könyvtárba belépés: cd könyvtárnév
Állomány törlése: del fájlnév
Másolás: cp forrásfájlnév célfájlnév
Könyvtár törlése: rf könyvtárnév
Könyvtár létrehozása: mkdir könyvtárnév
Könyvtárszerkezet listázása: ls

Eltérések

Bár látható, hogy vannak eltérések a DOS-os parancsokhoz képest, alapvetően a parancsok funkcionalitása ugyanaz. A parancsok fogadhatnak paramétereket, ám ezeket általában mínusz jellel ( – ) látják el. Például smartctl -a. DOS környezetben általában / jellel választják el a parancsok paramétereit, de mivel Linux alatt az a könyvtárak elérési útjait jelenti, itt erre nincs lehetőség.

Speciális parancsok

Debian alapú rendszereken lehetőség van parancssorból egyszerűen telepíteni és törölni programokat. Az apt-get install programnév segítségével a Debian szervereiről automatikusan letölthetőek és telepíthetőek a különféle programok. Például: apt-get install librecad. Egyszerre több program telepítésére is van lehetőség: apt-get install librecad kdenlive libreoffice audacity

 

linux parancsok kezdőknek

Hasonló parancsok

Vannak egyes DOS-os parancsoknak (alkalmazásoknak) Linuxos megfelelői is. Ilyen például az fdisk parancs, amellyel a partíciókat szerkeszthetjük. Mégsem javasolt az ilyen programok használata, mert eléggé bonyolult, és professzionális tudást igényelnek. Format parancs helyett az mkfs parancsot lehet használni.

Eltérő könyvtárszerkezet

Míg Windows és DOS alatt a különféle partíciókat meghajtóbetűjelekkel jeleníti meg a rendszer, a Linux teljes egészében mount alapú. Ez azt jelenti, hogy a partíciókat a gyökérkönyvtár egy alkönyvtárába kell mountolni. Például ha egy külső merevlemez tartalmát meg akarod jeleníteni, akkor a következő paranccsal lehet mountolni: mount /dev/sdb1 /media/kulsovinyo/

Fontos megjegyezni, hogy a célkönyvtárnak léteznie kell. Amennyiben grafikus felületű modern Linuxot használsz, ezek a parancsok automatikusan lefuttatásra kerülnek, így ezeket csak akkor kell megjegyezned, ha professzionális szerverkörnyezetben szeretnél Linuxot üzemeltetni.

A Linux tényleg a parancsokról szól?

A Linux parancsok használata egyáltalán nem kötelező. Debian alapú rendszerek esetén a programok feltelepítése a Discover nevű program használatával is lehetséges. Az emberek viszont megszokásból még mindig parancssorból szokták a programok telepítését elintézni. A Linux esetén azért gyakori mindent parancsokkal csinálni, mert rengeteg beépülő program érhető el Linux alá. Például ha letöltesz egy videókonvertert (ffmpeg) akkor az a rendszer része lesz. Parancssorból elérhető lesz így az ffmpeg, és a videó elérési útját és a megfelelő parancssori kapcsolókat beírva elkezdhető az adott fájl konvertálása.

A Linux népszerűsége növekszik

Ma már szinte minden professzionális felhasználó Linux alapú operációs rendszereket használ. Az egyik legnépszerűbb disztribúció a Debian, amelyet ingyenesen le lehet tölteni a hivatalos weboldalról https://www.debian.org/CD/netinst. A Linux installálásával korábbi cikkünkben már foglalkoztunk.

De miért Linux?

A Linux egy megbízható, szabad és ingyenes alternatívát nyújt. A legtöbb Linuxos program nyílt forráskódú, amelyek biztonságosabbak szoktak lenni a Windowsos változatnál. A Linux emellett jóval gyorsabb, például egy Debian Linux LXDE felülettel olyan 5-10 másodperc alatt képes elindulni egy olyan számítógépen, ahol a Windowsnak ehhez 2-3 perc kell.